Egy "vályúláda" zár, amely egy eredeti XIII. századi lelet alapján készült. Egy hagyományőrző csapatnak készítettem.
2011. január 27., csütörtök
egy újabb zár :)
Egy "vályúláda" zár, amely egy eredeti XIII. századi lelet alapján készült. Egy hagyományőrző csapatnak készítettem.
2010. február 21., vasárnap
Bilincsek...
Egyébként készült hozzá egy nyakbilincs is... :-)
2010. február 5., péntek
Fegyverek
Szeretek fegyvermásolatokat csinálni...
Igyekszem az alkatrészeket készre kovácsolni, hogy minél kevesebbet kelljen reszelgetni. Nagy kihívást érzek egyes alkatrészek elkészítésében.
Misericordia tőr, XV. század

Fűzőáras vadásztőr /ún.: Génuai kés/ XVII. század


Tárcsás markolatú tőr XIV. század


Igyekszem az alkatrészeket készre kovácsolni, hogy minél kevesebbet kelljen reszelgetni. Nagy kihívást érzek egyes alkatrészek elkészítésében.
Misericordia tőr, XV. század
Fűzőáras vadásztőr /ún.: Génuai kés/ XVII. század
Tárcsás markolatú tőr XIV. század
Vastag, erőteljes "T" keresztmetszetű acélpenge, acél markolattal. A markolaton poncolt, vésett díszítés.
Teljes hossz: 380mm
Teljes hossz: 380mm
2010. január 25., hétfő
Kísérlet...
Egyszer, múzeumi anyagok között találkoztam egy érdekes lelettel, egy római vagy kora középkori kisollóval. Az eredeti bronzból készült, de biztos, hogy acélból is csináltak hasonlót.
Elég sokáig gondolkodtam, hogy lenne célszerű megcsinálni, végül sokadik próbálkozásra, egy használható darab is készült. A folyamat végére kiforrta magát a forma, a méretek és a megfelelő acél alapanyag is.
2010. január 5., kedd
Végre, egy zár, amire volt elég idő...
Történt egyszer, hogy készíteni kellett egy zárat, egy tabernaculum ajtóra. Csak az ajtó vastagsága volt megadva, illetve azt kötötték ki, hogy stílusában harmonizáljon a szentségtartóval.
Az első olyan zár volt, amit teljesen szabadon szerkeszthettem, és felület kialakítást is rám bízták. Mivel nem volt időkorlát, így nyugodtan elvacakolhattam a részletekkel. Igyekeztem minden részletet a legautentikusabban kialakítani. Így az elemeket készrekovácsoltam, a sarkos hajtás tényleg sarkos és derékszög, már reszelés előtt is, és a hagyományoknak megfelelően szálra reszeltem a felületeket, mint az eredeti darabokon.
Harangok
Hosszú idő óta izgatta a fantáziámat, egy harangkonzol elkészítése. Azonban a legtöbb ötletem nagyon kiforratlan formákba torkollott, hiszen legtöbbször nem parancsszóra "csókol a múzsa".
A második konzol már egyszerűbb vonalvezetéssel készült, megtartva az eredeti ötlet jellegét. Szerintem jobban sikerült. A történet vége az, hogy ez a harangkonzol a Szentendrei Skanzenben 2009-ben megrendezett IX. Nemzetközi Kovácstalálkozó kiállítás 3. helyezettje lett.
Egy tavaszi hajnalon, békésen SlipKnot-ot hallgatok a zötykölődő villamoson, és hirtelen bevillannak a konzol részletei: először csak egy sarokhajtás, egy szegecskötés és szinte fel sem fogva a folyamatot, a fejemben már össze is állt a kész terv. Amint beértem a műhelybe persze rögtön nekiláttam, és elkészítettem. Amint összeállítottam, már láttam, hogy kicsit sok. Olyan volt mint egy mondat amelyben hemzsegnek a jelzők: túl van magyarázva.
A második konzol már egyszerűbb vonalvezetéssel készült, megtartva az eredeti ötlet jellegét. Szerintem jobban sikerült. A történet vége az, hogy ez a harangkonzol a Szentendrei Skanzenben 2009-ben megrendezett IX. Nemzetközi Kovácstalálkozó kiállítás 3. helyezettje lett.
2009. október 11., vasárnap
Egy rózsa története...
Utóbbi időben divat lett rózsát készíteni. Ezek legtöbbje darabos, kicsit elnagyolt. Ezt a hibát elkerülendő eddig próbáltam magam távol tartani az ilyen vállalkozástól. Kicsit "giccsesnek" találtam a kovácsolt vas rózsát, mert szerintem a vas nem elég könnyed egy naturalizált virág elkészítéséhez. Vasból csak stilizált növényeket szeretek csinálni.
Mégis szerettem volna a kedvesem születésnapjára egy rózsát készíteni így hamar kézenfekvővé vált, hogy rézből csinálom meg.
Sokat fotóztam különböző növényeket, virágokat, illetve azok részleteit, hogy pontosan megismerjem az elkészíteni kívánt virágot. Ezek a képek sokat segítettek a növény részeinek síkba fejtésekor.
Az alapos előkészületek után nem okozott problémát az elemek elkészítése, nagyon élveztem a munkát. Sok ponton így is esetleges, a munkafolyamatban mégis kézenfekvő volt a dolgok folyása, így lett cakkos a levél széle is.
Az egyes elemeket ezüsttel forrasztottam össze, majd savval tisztítottam meg a felületet. A rózsát lepatináztam, majd a felületét futóolajjal védtem le.
Előzetes fenntartásaim ellenére nagyon élveztem a munkát, mert ez egy személyre szabott ajándék.
Címkék:
kisplasztika
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)