2009. július 19., vasárnap

Szentelt víz szóró..



A sárgaréz szenteltvíz szórót elég viharvert állapotban kaptam kézhez. Előéletéről semmit nem tudok. A károsodások elsősorban a használatból és a rossz tárolási körülményekből adódtak. A fémfelületén oxidréteg alakult ki, a szórófejen vízköves lerakódás volt jelen, melyet a réz oxid zöldre színezett. A fejrészt sok behorpadás "csúfította", és a nyakrésznél lévő forrasztás is elrepedt.
A fejrész összeerősítésén, pontosabban bontásán kicsit gondolkodnom kellett. Csalóka volt, mivel a felső kupola a központi tengely körül elforgott, így azt hittem egyszerűen rá van szegecselve. A bontás során azonban kiderült hogy menetes szárral csatlakozik a nyeléhez, amit később valóban elszegecseltek a fejen kívül.
Szétszerelés után alaposan kilágyítottam a fejrész felső részét (nehogy elrepedjen), majd a felületéről acélgyapottal eltávolítottam a szennyeződést. A megtisztított elemet óvatosan kiegyengettem, majd acélgyapottal átdörzsölve homogén felületet hoztam létre. A tisztítás után a nyakrésznél lévő repedt forrasztást megerősítettem - újra összeolvasztottam az eredeti ón forrasztást.
A fejrészt rögzítő menetes szárhoz megkerestem a megfelelő Whitworth menetmetszőt és megigazítottam a sérült menetszakaszt. Ezután nehézség nélkül összeállítottam a szenteltvíz szórót. A tárgyat jellegéből adódóan nem kellett patinázni, a felületét futóolajjal védtem le.
Nagyon élveztem ezt a munkát. A tárgy egyszerű, de nagyon kedves darab, az első egyházi tárgy amivel dolgoztam.


átvételkor

elkészült

fejrész tisztítás előtt


letisztítva, kiegyengetve