Gömb alakú vas keverő tartály restaurálása

Anyaga: vas, öntöttvas, fa Méret: Ø 305mm
Négy cikkelyből összeszegecselt vas gömb, kerek nyílással, oldalán hajtókarral.A hajtókar és rögzítése öntöttvas, markolata fa. A gömb belsejében lévő perforált tengelyre három lapát van szegecselve. Ezek közül az egyik egy menetes szárral és szárnyas anyával csatlakozik a gömbhöz, így rögzítve a belsőegységet. A tárgy jó megtartású, de erősen deformálódott, felületén mély horpadások és repedések vannak. Felülete mérsékelten korrodált, homokos lerakódás fedi.































































Gömb alakú tartály: A gömbből eltávolítottam a belső egységet, majd leszedtem róla a fa markolatot. A deformálódott területeken vörös izzásig hevítve a tárgyat kikalapáltam a sérüléseket. Alapos lágyítás után karosszériás maroküllő és planír kalapács segítségével elegyengettem a sérült részeket. Az egyengetés során a homokos lerakódás nagy része lejött, a maradékot és a korróziós termékeket manuálisan (szikével és fogászati vésővel) távolítottam el a tárgy felületéről. A tárgyat ezután Ferropassittal passziváltam, majd az előmelegített felületet csersavval kezeltem. A gömb felületén lévő repedéseket és hiányokat belülről Uverapid műgyantával és üvegszálas szövettel erősítettem meg. A sérült területeket kívülről földfestékkel színezett Uverapiddal töltöttem fel.

Belső egység: A tisztítást a belső egység eltávolításával kezdtem. A homokos lerakódást manuálisan távolítottam el. A felületét Ferropassittal (25% foszforsav, 2% inhibitor) kezeltem, majd előmelegítve a tárgyat, csersavval ecseteltem át. A rögzítőcsavarhoz kapcsolódó lapát hosszan el volt repedve, ezért Araldit Rapid műgyantával és üvegszálas szövettel erősítettem meg. A perforált tengely egyik vége erősen elkorrodált, ezért belső merevítést készítettem vaslemezből. A merevítő felületét Uverapid műgyantával vontam be - így gátolva meg a fémes érintkezést a műtárggyal -, majd Araldit kétkomponenses műgyantával erősítettem a megfelelő helyre.

A tárgyat a MNM Felsőfokú fém szakrestaurátor tanfolyam évközi gyakorlata során restauráltam. A visegrádi Duna kotrásból előkerült eszköz, melyet mint középkori leletanyagot leltároztak. A tárgy formájából, kialakításából és a felhasznált anyagokból egyértelműen kiderül, hogy a tárgy nem lehet öregebb 50-80 évesnél. A beazonosítás azonban nem az én feladatom.